Reggae radio

Reggae történelem 

 

A helyszín Jamaica. Azon belül Trenchtown gettója. A fiatalok egyetlen lehetőségét, hogy kikerüljenek a nyomorból a zene jelentette. Szerencsére a kiadóknak, vagyis a Sound Systemeknek sok zenére volt szükségük, így jó esélyük volt arra, hogy mindig valami ujjal rukkoljanak elő. A 40-es évek végén mikor a rhythm & blues már kifáradt, jött a SKA, ami tulajdonképpen reményt és optimizmust fejezett ki. A függetlenségből való kiábrándulás után lelassult a SKA és rock steady- vé vált. Ez a stílus a függetlenség utáni fiatalság első generációjának zenéjét képviselte. Az amerikai hatást elvetették és teljesen visszamentek a jamaicai gyökerekhez. Ezekbe a dalokba bekerültek a különböző társadalmi témák, tiltakozó szövegek, pl. panasz a szegénységről, ami sok dalban visszaköszön, mert a reggae valójában társadalmi zene, ami azt jelenti, hogy időszerű témák jelennek meg a szövegekben. Az énekstílust és a szöveget tekintve, a templom meghatározója a reggae-nek, és be kell vallanunk, hogy a rastafarizmus elterjedése mindent a reggae- nek köszönhet. Fölleg az énekeseknek, akiknek nyelvezete a gettóban élő fiatalok szóhasználatának részévé vált. Talán egy kicsit nagyobb szerepet kaptak a producerek, pedig ők csak pénzzel rendelkező emberek voltak, akik fizették a zenészeket, de igazából az együttesek hozták az igazi változásokat. Aztán később megjelent a technika. Azt gondolná az ember, hogy ezáltal aztán el is romlott minden, de nem így történt. Mert a technika fejlődésével a zenébe rakott vízhangok megjelenése az öregeket arra emlékeztette, amit először hallottak a vidéki Jamaicában. Végül 1962-re Jamaica teljesen semleges területté vált, bár még mindig a Nemzetközösség tagja maradt. Mindezek után jött Bob Marley, aki rendkívül tudatos művész volt, ugyanis lehetősége nyílt arra, hogy a gettólét sajátosságait jelentéssel bíró kifejezésekké alakítsa. Ő általa lett ismert a reggae zene Európában is. De nem szabad elfelejteni Lee „Scretch” Perry nevét sem, mert az ő hangújításai a világon elismertek lettek. A The Wailers-el való közreműködése indította el Bob Marleyt a világhír felé. Természetesen Marleyn és Perryn kívül sok híres együttes volt, hiszen a rastafari hit egyik alapja az, hogy zenéjükkel bombázzák „Babylont” ami a rohanó, bűzös, zsúfolt város kifejezése volt, az ő szóhasználatukban. A rasták élő istene Haile Selassie Etiópia császára volt, eredeti neve Ras Tafari. Ő nem rasta hanem igaz keresztény volt. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy Selassie is úgy gondolkodott-e mint a rasták. Mikor meghalt, nem akarták elhinni, azt gondolták, hogy csak a média műve, amivel lerombolhatják vallásukat. Hisznek abban, hogy a császár végigjárta a tökéletes utat és most Zion hegyének legmagasabb pontján ül Menen császárnéval és várják az igazság idejét. Szent állatuk az oroszlán, mert ő az állatok királya, ahogyan Selassie volt a császárok császára. A rasták istene Jah. Hiszik, hogy majd küld egy jelet, és segít a feketéknek visszatérni Afrikába, illetve Etiópiába. Maga a rasta haj is egy szimbólum. Egyrészt az oroszlánt jelképezi, másrészt, pedig a rendszer elleni lázadást. A Bibliában is lehet utalásokat találni: Mózes III. könyve „Fejükön ne nyírják meg a hajat, ne vágják le szakálluk végét….” A másik nagy szimbólum a zöld, sárga, piros zászló. A zöld, Etiópia, az ígéret földjének felvirágozása, a sárga az anyaföldi élet boldogságát jelenti, a piros, pedig a győzelem színe, de a rasták történelme során elesett mártírok vérét is szimbolizálja. Az igazi rastafarik vegetáriánusok, csak növényi eredetű ételeket esznek és isznak. Fontos dolog még, hogy a rasták nem állnak be a dolgozók soraiba, hogy ezzel is gyengítsék Babylon hatalmát, inkább saját készítésű termékeiket árulják. Ezen kívül nagyon optimisták, és az erőszakot elvetik.

A Jamaikai zene története, főbb állomásai, változásai 1970 – 2007 között – a magyar szcéna rövid története a kezdetektől - napjainkig

1. korai reggae (1968 – 1973) / dub megszületése (version)
2. roots (rock) reggae 1974 – 1981
3. korai dancehall 1979 – 1984
4. dancehall 1984 – 1988
5. ragga 1989 – / bashment
6. modern roots / conscious ragga 1995 –  

A reggae-hez tartozó alapvető kifejezések:

Korai reggae (skinhead reggae): A klasszikus roots reggae-t megelőző korszak, zenéjére jellemző, hogy általában átmenetet képez a rocksteady és a roots között. Tartalmát tekintve a társadalmi kritika jellemzi, illetve a különböző helyi politikai, szociális témák megéneklése. A női előadók még a „szerelmes nótákat folytatják”. A jamaikai rude boy kultúra megéneklésével szemben egy anti hozzáállást hirdet. Nevezik skinhead reggae – nek is mivel ebben az időszakban, Angliában az akkor szervezkedő skinhead mozgalom azonosult a jamaikai előadók által énekelt dalszövegekkel. Magyarországon ma még nincs ennek a stílusnak képviselője. Leginkább a PASO fedi le zenéjével a stílust preferáló faneket.  

Dub: A dub a jamaikai zene instrumentális verziója. Már az 1960 – as évektől a producerek határozzák meg, hogy mi kerül fel egy – egy kislemezre. A producerek után főleg a hangtechnikusok (hangmérnökök stb.) voltak azok, akik a legtöbbet foglalkoztak egy – egy adott dallal. A véletlen folyamán egy hangtechnikus az egyik kislemez b-oldalára (flipside) a fő dal zenei instrumentálját tette fel. Így azt más előadók is felhasználhattak. Ezt a dalt általában version – nek nevezték el. 1974 – es időszaktól kezdve, ahogy a zene lelassult természetessé vált, ezeket elhelyezték a 7” – es lemezek b-oldalára. (version side) Az önálló dublemezek először 1970 – es évek elején / közepén jelennek meg. Ezeken a lemezeken már speciális effekteket használnak, a zene a dob és a basszus gitár „kérdés – feleletére” alapoz. (vö.: drum n bass)
Magyarországon egyre inkább fellendülőben van a dub élet. Az élő zene terén egyetlen dub album jelent meg a Ladánybene 27 side projektjében készült Links To Babylon lemeze. Ma Magyarországon mindegyik zenekarnak vannak dubos elemeket tartalmazó számai. A magyar dub szcéna jelenleg a klubéletet próbálja Európa zenei életébe bekapcsolni. Az utóbbi egy évben számos jelentős sound system érkezett ebben a stílusban Magyarországra. (többek között: Zion Train, Iration Steppaz) Magyarországon bár vannak már főleg ezt a stílust jelvényként használók, azonban mindenképpen elmondhatjuk, hogy – egyre inkább szorító – gyermekcipőben jár még e stílus Magyarországon. Selectorok: Áfonya, Mouse, Sista
A dub mára számos „fejlődésen” ment át, jelenleg egy kicsit kiszorítja az ún. dubstep stílus.

Roots (rock) reggae: A korai reggae-t felváltó jamaikai muzsika. Ma egyértelműen azonosítják a jamaikai zenével. A roots reggae – re jellemző a rastafari életérzés megnyilvánulása minden szinten. Az előadók, a producerek, a zenészek, egyre inkább az egykor „outcast” – nak (társadalomból kiszorultak) tekintett közösségből érkezők voltak. A roots – ra jellemző, hogy a rastafari életérzést éneklik meg, számos vallási utalás jelzi. A rasták Haile Sellassie-t tekintik a fekete messiásnak. Főbb zenekarok: Bob Marley and The Wailers, Burning Spear, Black Uhuru, Misty in Roots. Magyarországon ma nem beszélhetünk tiszta roots zenekarokról. (hiszen egy történelmi megkésettséget nem lehet behozni). A stílus magyar történetében a Ladánybene 27 – nek voltak roots témájú dalai.

Korai dancehall / rub a dub style: A jamaikai zenét klasszikusan dancehall – nak is nevezhetjük, hiszen a dancehall az európai táncos klubok / diszkók jamaikai megfelelői. Az ún. korai dancehall - t egyrészt egy társadalmi változás indikálta: az 1970 – es évekhez képest egyfajta gazdasági / politikai válság következik be Jamaika történetében. Ez a zenében is tetten érhető volt. 1980 – ban lezajlott a jamaikai választások történetében a legvéresebb kampány. A két szembenálló párt szimpatizánsai közül több száz halt meg utcai harcok során. A rastafari életstílus az új politikai hatalomnak a régi rendszerhez való kötödést és a „harmadik világhoz” tartozást jelentette. Ezzel szemben az új politikai elit a nyugati (Amerika) világhoz fűződő kapcsolatai meghatározták Jamaika külpolitikai és gazdasági intézkedéseit. Ez a politikai és társadalmi változás a zene életben is átgyűrűzik. A zeneszámok között (zeneileg) egyre inkább megjelennek a feldolgozások (visszanyúlás a rocksteady instrumentálokhoz), mivel ezek újbóli felvétele biztos sikernek számított. (nem jelentett felesleges kockázatot.) Az Irie Maffia próbál egy kicsit modernebb hangzással egy ehhez közelítő stílust is felvállalni.

Dancehall / ragga: 1984 – ben megjelent az első csak digitális alapokra épülő dal, melynek címe: Under Mi Sleng Teng. A digitális forradalom egy sor új producer megjelenését eredményezte. A jamaikai zene tematikájában önmagával foglalkozó lett. Ez az időszak az ún. sound system kultúra legjelentősebb korszaka. A sound systemek között „zenei háborúk” zajlottak / zajlanak a mai napig. Ezek mára általában vérmentesek, ún. sound clashekben nyilvánulnak meg. A dalok főleg a gangsta és fegyver kultúrát is próbálták megénekelni vagy anti – köntösben vagy támogatva azt. A nők lealacsonyítása nemi szervvel való azonosítása (pl. „Gimme Di Punnany”) és a homofób dalszövegek is megjelentek. Az USA közelsége miatt az ottani NY hip – hop szcéna hamar felfigyel az új jamaikai stílusra. A két zene sok ponton találkozott egymással. A hip – hop alapokra számos jamaikai előadó énekelt rá. (ragga). Stílust egyébként ma már nevezik bashment – nek is, és a jamaikai dancehall előadók már a legnagyobb amerikai klubokban lépnek fel. (ugyanígy Európában is.) Magyarországon a dancehall „két oldalról támadott”. Ez az a korszak (1990 – es évek eleje – közepe), amikor számos „átlagos discóban” is játszottak „kommerszebb” dalokat, mivel azok feljutottak a nemzetközi slágerlistákra. (Shaggy: Oh Carolina, Shabba Ranks: Mr. Loverman, Michelle and Loucie Lou: Rich Girl) Másrészről, pedig a hip – hop közönség számos kedvence albumán hallhatta a dancehall – os duetteket. Magyarországon a legtöbb mc is a hip – hop területéről érkezett. A Gimmeshot-os mc-k és az Idő Urai hip – hop formáció mc-i használtak az 1990 – es évek végén először ragga technikákat számaikban. Ezt a vonalat vitte később tovább Deego / Diggiman is. 2000 – ben alakult meg a Love Alliance Sound System, Bosi vezetésével. Az alap MC – jük a grenadai Kemon lett. Kemon azóta Laurence – al (Afro – soul Sound) együtt úgy döntött, hogy szerencsét próbálnak Angliában, így már lassan egy éve, hogy Bosiék a fiatal, tehetséges szegedi Millichabot kérték fel az MC szerepére. Igazából egészen 2003 – ig a magyar dancehall életet a sound systemek és mc-k határozták meg, majd ebben az évben megalakult az Irie Maffia nevezetű együttes. Amelynek mc tagjai lettek Busa Pista (Gimmeshot), Columbo (Gimmeshot) és MC Kemon (azóta ő távozott a formációból és helyettesítésére Sena – t kérték fel). Szövegeik néhol kulturálisak, néhol pedig slackness – be (trágár) csapnak át. Busa Pistát kivéve mindkét másik mc angolul lovagolja meg a riddimeket. 2005 – ben jelent meg első EP – jük a Geller. 2007 – ben bemutatják vadonatúj stúdióalbumukat, „Fel a Kezekkel” címmel, amelyen többek között az 1990 – es években nagy nemzetközi sikereket is elérő, General Levy illetve Jah Turban is szerepel. Az együttes egyik meghatározó tagja, Dr. Dermot, ezen kívül parti – szervezésben is jeleskedik, több feltörekvő külföldi tehetséget (pl. Ziggi) vagy éppen korábban sikereket elért dancehall / jungle előadókat (2007 General Levy / 2008 Top Cat) hozott el Magyarországra. Budapesten kívül még inkább jellemző a hip – hop – al való kapcsolata a mai magyar „reggae” zenének. Elég megemlíteni Copy Con nevét, aki maga is rappelt, azonban ma már egy – nemcsak a reggae iránt érdeklődő rajongók számára megnyerő – kissé mainstreamebb zenéjével írta be a magyar reggae képzeletbeli történelemkönyvébe. Nem véletlen az sem, hogy a nagyobb vidéki városok, ahol erős a hip – hop szcéna (Győr, Szeged, Miskolc) feltűntek együttesek és dj-k is, hogy a hip – hop – al közösen a dancehall – t / ragga-t is népszerűsítsék. A győri Connections nevét szintén megemlítjük, akik egy hip – hop formáció, site – projektjeként jöttek létre, és meglepő módon, saját számaikon kívül több LB27 szám remixe is köthető nevükhöz. Már szó esett Millichab-ról, aki eredetileg a szegedi Kool Runnings Sound System alapító mc-je, azonban ma már a Love Alliance oldalán is próbálgatja szárnyait, egyre minőségebbi dancehall-t készítve. 2007 – ben jelent meg első szólóalbuma, a Words Dem As Gully Gun, ami az interneten keresztül ingyen letölthetővé vált. További dancehall / ragga előadók: Connections (Győr / Szombathely), Copy Con (Szolnok), Milliown and Zoli (Szeged), Pozitív (Budapest)

Soundsystem: A soundsystem a „jamaikai” mobildiszkó. Soundsystemek az 1950 – es évek vége óta működnek. Céljuk a reggae zene népszerűsítése és saját kiadói termékek, előadóik promotálása. A soundsystemek ún. soundclash-eken mérik össze erejüket, amelyek számos esetben verekedésbe torkollnak (Jamaikában). A clasheknek két fő fajtáját különböztetjük meg:

1. dubplate clash – ek
2. 45 – ös clash.

Általában a clashek meghívásosak, vagy éppen kihívásosak.

1. A dubplate clasheken a főszereplő a dubplate. A dubplate egy olyan speciális felvétel, amelyet az adott művész kivételesen (1 példányban) csak a sound system – nek készít el. Nem kevés alkalommal egy – egy adott eseményre (pl.: clashre) készülnek. A dubplate értékessége (vajon jobb lesz – e a sound a másiknál) függ az előadó személyétől, a riddim / szám ismertségétől és nem utolsósorban a témától és az eredeti szöveg átiratától is. A jamaikai előadók 200 euro – 300 euró – ért veszik fel ezeket a speciálokat soundoknak. A világhíres előadók (pl.: Sean Paul) ennek az összegnek többszöröséért teszik meg ezt a szívességet. Európában tevékenykedő mc-k énekesek ismertségtől függően 80 – 200 euró / dollár / font árban dolgoznak. Néha - néha előfordul, hogy az előadók megtiszteltetésnek érzik, ha egy sound számára készíthetnek dubplate-t, ilyenkor vagy ingyen vagy egyszerűen stúdióköltségért vállalják annak elkészítését.

2. Léteznek olyan clashek, amelyen nem szabad ún. speciálokat – pl. dubplate-t - forgatni. A 45 – s clasheken nagyon fontos szerep jut a selectorok (a DJ – k) számismeretének.

A soundsystemek jelentősége abban áll, hogy szabadtéri rendezvényeik ingyenesek és a szegény rétegekhez tartozók is el tudnak menni zenét hallgatni. Egy fajta közvetlen kommunikáció alakul ki a fellépők és a „massive” között.
Európában először természetesen Angliában alakultak sound systemek. Az egyik első (és legjobbnak tartott) fehér bőrű selector David Rodigan lett, aki 1960 – as évek közepén kezdte karrierjét és mai napig elismert dj- nek számít a világban.
Magyarországon 2000 – ben alakult az első reggae / dancehall soundsystem a Love Alliance. Azóta számos más soundsystem alakult, sokszor üzleti céloktól vezérelve. A legtöbb magyar reggae zenekar megalakította soundsystemes verzióját: pl. PASO Sound és Irie Maffia Sound, valamint szinte minden aktív énekes vagy mc tevékenykedett már soundsystem – el közösen. 2005 – ben Magyarországon először megrendezésre került a Jótékonysági Reggae Sound System buli, amelynek tárgyi adomány bevétele a Fedél nélkül utcalap kiemelt terjesztőinek ment. 2006 végén megalakul a Sound Sistaz, hazánk első csak női tagokból álló soundja. A tagok Sista és Dorothy. 2008 – ban csatlakozott hozzájuk a jamaikai származású Nina is, mint operátor / mc. A Sound Sistaz megalakulása is egyfajta „noszogatást” jelenthetett a reggae iránt érdeklődő nők számára, és még egy női tagokból álló dj – formáció kezdte el tevékenységét, Rocksteady Girl and Luca, akik főleg a High Grade Sound szerdai klubnapjain játszanak rendesen.
A már előbb említett, Sista 2006 elején részt vett az Afro – soul sound megalakításában és azóta játszik náluk is. Az Afro – soul Sound egyik érdekessége, hogy az alapító tagok vagy dolgoznak a szociális szférában, vagy pedig abban önkénteskednek. Részt vesznek jótékonysági bulik szervezésében, illetve civil rendezvényeken próbálják a reggae-t népszerűsíteni.
 Magyarországon az első soundclasht 2007 – ben tervezték lebonyolítani, azonban úgy néz ki, hogy még egy kicsit várat magára. (45 – ös Clash – ről van szó).

   

Modern roots / conscious ragga: 1995 – ben kiadták a Kette Drum riddimet, amelyre kulturális és rasta témájú szövegeket énekelnek az előadók. A rastafari „bobo dread” ága 1990 – es évek óta egyre több fiatal művészt nyert meg magának. Az ún. rasta revivalism zajlott a dancehall –ban, azonban összehasonlítva a 80 – as évek „szelíd, békés szövegtémák helyett, a hallgatók egy militánsabb (és egyben verbálisan agresszívebb) mondanivalóval találkoztak. Nem egyszer a szövegek homofóbak, bár ez egyre inkább eltűnőben van. (ebben a stílusban).
A modern roots – ot az különbözteti meg a conscious ragga-tól, hogy az előbbiben túlnyomórészt ének dominál, addig a másodikban deejayk (mc-k). Ismert előadók: Buju Banton, Capleton, Damian Marley, Luciano, Sizzla, Chezidek. Ez a stílus már Magyarországon is elérhető, minden magyar reggae együttesnek vannak ilyen témájú dalai, azonban két csapat alakít kimagaslót ezen a területen (megosztottak a vélemények, hogy vajon mennyire autentikusan) a Knotty Headz és a Riddim Colony. A Riddim Colony 2004 – ben alakult, és mára elismert művészei a magyar reggae szcénának. Első demójuk 2006 – ban jelent meg, majd idén nyáron koncertbemutatót tartottak az A38 állóhajón.
A Knotty Headz nem rég ünnepelte 1 éves születésnapját. Először a 2007 – es Batta Dem fesztiválon tűntek fel, ahol elnyerték a zsűri különdíját (egyes kritikák szerint jobb helyezés illette volna meg őket.) Első pesti koncertjüket az A38 – on adták (a megalakulásuk után 1 hónappal) ugyanazon a színpadon, ahol megfordult számos ismert (nem csak reggae) művész. A magyar reggae zene történetében először (ők voltak az első magyar reggae zenekar, akik ilyen felkérést kaptak), háttérzenekarként alkalmazta őket a Sirius Records – hoz köthető Empress Ayeola, jamaikai származású, jelenleg Londonban élő, modern roots énekesnő. A közös koncertjük több okból kifolyólag nem volt túl látogatott, azonban a zenekar és a Sirius Records menedzsere megegyezett abban, hogy a jövőben a Knotty Headz lesz a „Sirius kiadó” művészeinek (Empress Ayeola, Nerious Joseph, Vivian Jones) session – bandje, Kelet – Közép Európai koncertjeiken.


A magyar reggae klub / fesztivál élet

Az első magyar reggae klubot és fesztivált a Ladánybene 27 szervezte az 1990 – es évek elején, Ladánybenén. Az évek során kinőtték ezeket a belsőséges találkozókat és megalakult a Ladánybene Reggae Camp, amely ma már nemzetközivé nőtte ki magát. Helyszíne sokszor változott. Ladánybenén kívül Komáromban (1999 – 2000), Gárdonyban, majd 2007 óta Százhalombattán szervezik meg a fesztivált. Fontos megemlíteni, hogy a Ladánybene Camp az utóbbi években minőségi javuláson ment át, nem csak külsőségekben, hanem zenei tartalomban is. (a kezdetektől kezdve próbálnak a reggae berkekben elismert roots / modern roots zenekarokat hívni, idén a „sztárvendég” Mykal Rose lesz, aki a Black Uhuru csapat frontembere volt az 1980 – as években.

Maradva a fesztiváloknál, szintén nyáron szervezi a PASO a „Nagy SkaLand” nevezetű fesztiválját, amelyre főleg a ska zenét előnyben részesítők látogatnak ki. Idén először került veszélybe ez a fesztivál, (egy kicsit később lesz szó a mai magyar reggae élettel kapcsolatos problémákról is) ugyanis (teljesen érthető okokból) a szervezők nem szerették volna, ha negatív szaldóval zárnak.
További reggae fesztivált szerveznek tavaszonként Pécsett, a Batta Dem is nemzetközi eseménnyé vált az idők folyamán. Először itt alakítottak ki egy úgy nevezett „Menedék” – et (egy pécsi civilszervezet szervezésében), ahol is a bulizásban megfáradt egyének ledőlhetnek, kikapcsolódhatnak. (ezt megismételték idén az LB táborban is) Ezen helységek ilyen – olyan módban ma már egyre több klubban is megjelennek – pl.: K2.
A klubéletről elmondhatjuk, hogy még ma is főváros centrikus. Minden nagyobb ún. „underground szórakozóhelyen” jelen van valamilyen formában a reggae. A legnagyobb bázisok között mindenképp a Trafót nevezném meg (2 állandó klub: Dancehall Fever, PASO Ska Club), illetve 2007 – től a K2 – ben a Riddim Colony szervezett klubnapokat hétköznaponként csütörtökön. 2006 végétől a Filter nevű klubban a High Grade Sound szervezésében keddenként hallhatjuk a magyar reggae soundsystemeit, most már itt is tevékenykedik egy női selector duó: Rocksteady Girl és Luca. Nyári esténként, pedig az A38 – as hajóra mehetnek a tetőteraszra a reggae – re vágyók. Itt a Love Alliance „Easy Juggling” klubja működik. 2007 októberében nyílt meg a CocoDrill Klub (volt Forest), ahol megpróbálják a reggae-t is népszerűsíteni. A helyet Áfonya és Copy Con közös bulijával nyitották meg, és az újabb Jótékonysági Reggae Sound System buli is itt zajlott, 2007 november 24 – én. Azóta a hely bezárt, majd ismét Forest néven kinyitott és minden pénteken „Blackbeat Night”-ot tartanak
 Egészen új kezdeményezés indult az Ártér szervezésében (Római Part Budapest), amikor is egy 3 hektáros területen minden szombaton egy fajta 20 órás „reggae fieszta” valósul meg „Reggae City” elnevezéssel, számos sound-dal, selector-ral: Love Alliance, Tribe Of Judah Sound, Matic, Sun, Jafa Maffia Sound.
Más magyarországi nagyvárosokban is alakultak klubok, ezek általában havi rendszerességűek, és szervezésük helyi előadóművészekhez / együttesekhez kapcsolhatóak. Szegeden Milliown and Zoli, Pécsett a Zagastic szervez(ett) klubokat, míg Győrben az Újkút Hk a szervezők egyike.
 A nagy zenei fesztiválok mindegyikén ma már több reggae előadó is fellép két éve többek között itt volt a T.O.K., Sean Paul, idén Ky – nami Marley, Ziggi, Adrian Sherwood és Lee Perry is fellép a Sziget fesztiválon. A Balaton Sound fesztiválon Gentleman lép színpadra. A nagy fesztiválokon kívül az A38 hajón tartottak nagyobbnál – nagyobb nevekkel koncerteket, a bő kínálat azonban most már azt is eredményezi, hogy csak az igazán „nagy neveket” lehet teltházashoz közelítően eladni, a kisebb rendezvények pedig „eladósodnak”.

Magyar előadók külföldön

10 éve még elképzelhetetlen volt, hogy magyar reggae együttes / soundsystem külföldön lépjen fel. Ma már a helyzet – szerencsére – változóban van. Az ország Európai Unióba való belépésével, egyszerűbbé vált a „szabad mozgás” a nemzetközi színtéren. Azonban talán még ennél is nagyobb lökést adott a hazai reggae előadók külföldi fellépési lehetőségeinek, hogy az internet segítségével népszerűsítsék magukat. Nem elhanyagolható szempont a külföldi együttesek fellépésre való meghívásából kerekedő zenei barátságok és visszahívások sem. Ezt a rendszert segítheti a PANKK program is. Ugyanis „betörni a nemzetközi piacra” nem elegendő óriási tehetséggel rendelkezni, bizony tőke is szükséges hozzá. A külföldi előadók valahol lehetőséget látnak Magyarországban, méghozzá a jó fekvése miatt: aránylag gyorsan el lehet jutni olyan országokba, ahol a reggae most kezd „feléledni”, az ott élő emberek vevők a minőségi zenékre. A jövő egyik nagy „sláger úti célja” lehet Románia. Az idei évben mind a Riddim Colony, mind a Knotty Headz és az Afro – soul Sound is járt Bukarestben, ahol meglepően tapasztalhatták, hogy bizony van mit tanulniuk a magyar kluboknak a fellépő művészek ellátásának terén. (kaja, pia stb.) Ami pedig a massive-ot illeti: Lehetséges, hogy még csak tanulják a reggae-t, de a minőségi zenét felismerik, és ez nem utolsósorban köszönhetően annak, hogy Romániában a filmek nagy részét eredeti nyelven játsszák, és románul feliratozzák, így az angol nyelv sem akkora akadály a partira járóknak. (ehhez még hozzávehetjük, hogy talán sehol sem értékelik Franciaországon kívül a francia nyelvű reggae-t annyira, mint Romániában!) Azért mielőtt valaki azt gondolná, hogy Románia a Kánaán, annak csak annyit írnék le, hogy nem nagy öröm 20 – on egynéhány órán átrázkódni úttalan – utakon a célállomásig, mondjuk a látvány, ami útközben éri az embert (pl.: Kárpátok) kárpótol mindenért. A már említett internet elterjedése a magyar együtteseknek is elérhetővé tette az egyik legnagyobb európai reggae fesztiválra való bejutást, a Rototom Sunsplashre, Olaszországba ugyanis elsősorban netes szavazással lehet bekerülni, a jelentkező zenekarok közül az első körben az internetes voksokkal választják ki az utazó zenekarokat, ahol is megmérettethetik magukat. Tavaly nyáron két magyar csapat az Irie Maffia és Riddim Colony járt kint, az Irie Maffia második helyezést ért el. Idén a netes szavazáson az Another Day nevű formáció teljesített nagyon jól, és ők „képviselik” hazánkat. Amit mindenképp látni kell a hasonló kezdeményezések mögött, hogy bár egy igen demokratikus elvű bejutásról van szó, azonban több lehetőséget is kínál a visszaélésre. Ugyanis azokban az országokban, ahol összetartóbb a massive és az internet elterjedtsége is relatívan magas, lépés előnyben vannak a zenekarok is. A történet másik feléhez (hogy lehet minél több szavazatot összeszedni gyorsan) pedig a trükkös számítógép guruk tudnának ötletet adni.

Az egyik legnagyobb sikert a külföldi turnékkal talán a PASO könyvelhette el, ezt annak is köszönhetik, hogy mind Európában, mind az USA-ban megjelent a „Budapest Ska Mood” című albumuk (Megalith Records, 2005) és a kiadó menedzsmentje óriási segítséget adott a magyar bandának.  





Honlapok / médiakiadványok

Magyarországon ma, számos reggae –vel kapcsolatos honlap működik, természetesen majdnem minden együttesnek van saját honlapja, illetve egyre inkább felismerik a myspace internetes site – ban rejlő lehetőségeket. Ezen túl két olyan „ős” honlap működik, amely már 5 éves fennállását is megünnepelhette. Ilyen a www.dancehall.hu , amelyet Bosi (Love Alliance) szerkeszt, a másik, pedig a Dread Slukk, amely kényszerűségből főszerkesztőt váltott, és két éve El Bandy helyett Sebő (Afro – soul Sound) látja el a szerkesztési munkákat. Mindkét honlap eredetileg egyfajta reggae / dancehall kultúra lapként indult útjára, sajnos ma már mindkét honlap tematikáját tekintve „inkább” sound promóciós célokat, és parti - ajánlókat valósít meg. Mind Bosi és mind Sebő látja, hogy oldalaik nem felelnek meg a mai internetes kihívásoknak (és elvárásoknak), a Dancehall.hu egy újabb külsőt kap (már elkezdődtek a munkálatok), míg a Dread Slukk idén nyáron tartalmában fog bővülni és végre újra rendszeressé válnak a cikkek. Ezenkívül már a tartalmak kétnyelvűek lesznek, ugyanis angolul is elérhetőek lesznek a cikkek nagy részei.  
Bosi egy évig szerkesztett egy papír – alapú fan-zine-t, melynek címe Dancehall Times volt, és a jó kis DIY (Készítsd magad) mozgalom mintájára, könyvtári fénymásolóval készült, és benne a dancehall kultúrával és előadókkal ismerkedhettek meg az olvasók. Sajnos ez a kiadvány is megszűnt, ma jelenleg a hip – hop –al / urban kultúrával foglalkozó magazinok cikkei között fedezhetünk fel a reggae-vel foglalkozókat, azonban írott sajtója jelenleg hiányzik a zenei stílusnak.
A mai médiák közül leginkább a rádióban illetve az internetes rádiós adásokban jelenik meg a reggae. A leghallgatottabb underground rádióban, a Tilosban, számos hazánkban tevékeny sound system / selectornak vannak rendszeres műsorai. Elég csak megemlíteni a Love Alliance Tune In – ját (minden csütörtök délután 12 – 14 között), vagy éppen a PASO Ska klubját (szintén minden csütörtök 14 – 15 között), vagy éppen a Gimmeshot-os Mr. Skunk Ühüm TV-jét. Más rádióadók közül talán a Fúzió Rádiót emelhetjük ki, ahol is eddig három műsor volt kimondottan a reggae – nek szentelve: Keddenként délután 3 – 5 között jelentkezik a ReggaeInFuzió című műsor, amely a Re-G zenekar billentyűséhez köthető, Szaby – G pörgeti kedvenc –főleg – roots / modern roots trackjeit, valamint a magyar reggae – é a főszerep. Ezt követően – kéthetenként – Sista mutatja meg a Fúzió Rádió hallgatóságának, hogy a női selectorok különös érzékkel választják ki a lejátszandó nótákat, és mixelik azokat. Műsora este 7 – 8 között hallgatható kéthetente kedden az említett rádióban. Az Afro – soul Sound másik oszlopos DJ-je (Chi) pedig minden kedden 8 – 10 között az Urban Orthodox Jazz Kollektíva című műsorával jelentkezik, amely nem reggae tematikus, de azért számos lemez kerül fel ebből a stílusból is. Egészen e cikk megjelenéséig különböző időpontokban (utoljára minden kedd este 10 – 12 között) jelentkezett Sebő prezentálásában a Kis Éji Zene, azonban más elfoglaltságok miatt e műsor ma már nem élvezhető a Fúzió Rádióban. (máshol sem)
Egészen az MR2 (Petőfi Rádió) arculat váltásáig, a mainstream rádióadók a reggae kommerszebbnek mondott ágát „erőltették”. Ma már az előbb említett állami rádióadónak köszönhetően, egyre több autentikus reggae / dancehall muzsika szólal meg az éterben, és ami ennél is nagyobb szó, hogy magyar együttesek (Irie Maffia, PASO, Copy Con, Riddim Colony, Re-G stb.) is képviseltetik egy – egy számukkal magukat a műsortematikában.
Sajnos ma Magyarországon hiányzik egy 24 órán át adó minőségi reggae rádió. A frekvencia-kiosztás ORTT által (le)szabályozott formájában lehetetlen megvalósítani egy éterben adó rádiót e stílusban, azonban az út nyitva lehetne az internetes műsorkészítők előtt.  

Magyarországon az 1991 – es első Ladánybene 27 megjelenés után, aminek címe nemes egyszerűséggel „Reggae” volt. Ez az album annak idején csak kazettán és bakeliten volt elérhető, ma már az újranyomásnak köszönhetően cd-n is megvásárolható. A következő alkalmig, hogy magyar reggae / dancehall zenét bakeliten játszhasson le a zenét kedvelő ember egészen 2005 - ig kellett várni, mikor is a német Rodeo Riddim európai verziói között találhattuk az Irie Maffia mc-k „Angyal Vadász” című dalát. Ezen kívül még a PASO büszkélkedhet egy 7” – es kiadvánnyal, amelynek címe: Moses and the Red Sea.
  A második magyar reggae LP ismét a Ladánybene 27 nevéhez köthető, akik tavalyi év folyamán adták ki a Judge Day riddimüket, olyan featuring MC – kel énekesekkel, mint Columbo, Connections, Copy Con, vagy éppen a német Dr. Ring – Ding.




A magyar reggae élet „nehézségei” / fejlődési lehetőségei

A magyar reggae élet több sebből vérzik már vagy még. (ezt mindenki döntse el saját maga). Természetesen a reggae esetében is igaz, hogy a történelmi / társadalmi (értsd: demokrácia) megkésettség a magyar zeneiparban is megmutatkozott. A kommunizmus idején, Magyarországon a reggae természetesen nem volt olyan szinten megjelenítve, mint mondjuk azokban az országokban, ahol számos afrikai – származású él. Ennek ellenére Budapest a kommunizmus alatt is látott Millie Small koncertet (1967 július 7.), és számos lover’s rock, éppen roots reggae-t játszottak a discókban is. Nyilvánvaló a slágerlistákra feljutott számokról beszélhetünk leginkább. Az előzőekben említett zenei fejlődés a Ladánybene 27 hőskorától (1991) a mai napig megpróbált bepótolni egy lassan 50 éves (reggae) lemaradást. (jamaikai és angol szinten értelmezhetjük így) Így ma együtt vannak jelen a ska, roots, és dancehall stílust képviselő zenekarok, selectorok, sound systemek. Ami természetesen azt is jelenti, hogy a kezdeti kb. 2003 – ig tartó nagy „amatőr” (a szó legjobb értelmében vett) összefogás után a reggae élet szereplői közül egyre többen váltak profikká vagy fél profikká ( a szó azon jelentését értem itt, hogy ebből szeretnének megélni), és sokszor már az újabb formációk megjelenésében „konkurenciát” is látnak. Ma jelenleg egy vagy két nap esik ki a hétből, amikor is semmiféle reggae – rendezvény nincs a fővárosban, de vannak napok, amikor is 3 parti is zajlik egy időben. Ez a fajta túlreprezentáltság hasznos lehet abban, hogy a jó és kevésbé jó produkciók idővel elkülönüljenek, viszont árthatnak is, hiszen egymástól veszik el így az előadók a közönséget. Hozzátéve, hogy Magyarországon a fizetőképes vendégek száma alacsony („rétegzene” esetén ez nem meglepő), a túl sok rendezvény nem használ a stílusnak.

Egy nagyon fontos – és egyáltalán nem magyar sajátosság – az autentikusság kérdése. Nagy hiányosságot jelent, hogy hazánkban a zenét szerető közönség kis része beszéli a reggae elsőszámú nyelvét adó angolt. Ennek a már előbbiekben említett történelmi és társadalmi okai is vannak, másrészt ezt alátámasztja, hogy a magyar reggae élet akkor indult be igazán, amikor egyre több és több fiatal értette meg, hogy miről is énekelnek az urak és hölgyek. A magyar zenekarok többsége az „őskorban” nem saját útját járta, hanem feldolgozásokkal kezdték, (gondoljunk pl. a LB27 – re is). Később – nem utolsósorban felfedezve az üzleti oldalát is a zenének – egyre több zenekar / előadó választotta a magyar nyelvet üzenetei tolmácsolására, és ha megnézzük a legkedveltebb reggae zenekarokat, mindben van magyar nyelvű ének. A reggae esetében is igaz, hogy nagyon fontos a dallamszerkezet és nem utolsósorban a tempó. Sokkal könnyebb ma eladni (értsd rajta klub / közönség), egy olyan zenét (pl. dancehall, rub – a – dub), amelynek témái vidámabbak, táncra perdítőek, és ez által embereket bulizásra, és nem utolsósorban „fogyasztásra” motiválják. Ez nem minden esetben jelenti azt is, hogy ezek a zenekarok / előadók jobbak (ezt egyébként nem is gondolják így) is mondjuk a roots / modern roots előadóknál, de a klubok nem utolsósorban ezt az oldalát is nézik (mármint, hogy mennyi fogyasztóvendég lesz az adott partin) a jelenségnek.  
Ezt a problematikát bonyolítja, hogy a klubok felfedezték a reggae – ben (főleg a dancehallban) rejlő „lehetőségeket” (ma divat reggae-t hallgatni!?), és ők maguk is generálják a bő kínálatot. Sajnos a magyar reggae színtér alakjai (legyenek ők meghatározóak vagy sem) nem egyeztetnek egymással, hogy milyen külföldi vendéget (előadót) hívnak meg, vagy éppen ki mikor tart saját partit, így elejét véve a kiélezett „konkurenciaharcnak.” Talán ezt a helyzetet bonyolítja az is, hogy a mai napig nincs a reggae fanek / előadók számára kialakult / kialakított „központ”, vagy kulturális hely. Az egyetlen lehetőséget erre a Selecta Shopban láttam, azonban nehezen magyarázható okokból kevesen vették igénybe a lehetőséget. A Selecta Shop 3 év után bezárt, és egy időre valószínűleg a reggae-ben tevékenyeknek marad a virtuális fórum a dancehall.hu – n, vagy néhány nagyobb előadó koncertje.  
Mivel a reggae / dancehall magyarországi fejlődésére a hip – hop erősen hatott, abba áttevődtek bizonyos ellentétei is. A mai magyar zenére jellemző underground – mainstream ellentét a reggae-ben is utolérhető, szerencsére kisebb vehemenciával, mint mondjuk a hazai hip – hop-ban. Valószínűsíthető, hogy a személyes ellentéteket talán egy – egy nótával elintézik az érintettek. Az idei évben mindenesetre az egyik legnagyobb budapesti „ős”hip – hop / ragga crew egy nem igazán szalonképes nótát ad ki, egykori csapattársuknak ajánlva azt.

Mint arról már beszéltünk a magyar reggae élet kezd bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe. Érdekes módon eddig még csak a Knotty Headz számára vetődött fel, hogy külföldi fellépőt ők kísérjenek, így ismertetve meg magukat egyrészt a nemzetközi szcénával, másrészt ezek a fajta együttműködések a zenei tudást is gyarapítják. Itt ismét megemlíteném Magyarország földrajzi fekvését, egy, s mint visszautalva ennek kihasználhatóságára.
További problémának tűnik a magyarországi (budapesti) afro – közösség bevonása a partikba. Megfigyelve a legközkedveltebb hazai soundok bulijait, elmondhatjuk, hogy még nem sokaknak sikerült elérni ezt a feladatot. Ennek okait maximum találgatni lehet, mindenesetre a jövőben új massive-t lehet nyerni.


A reggae és a szociális munkás lehetséges kapcsolatai:

Az egyik legfontosabb kapcsolódási pont a reggae és szociális munka között mindenképpen a drogokkal kapcsolatos munkában nevezhető meg. Tisztában kell lennünk, hogy a reggae partikon az eshetősége, hogy kannabisz – származékokat használnak nagyobb, mint mondjuk egy más (pl. rock) zenei rendezvényre látogatnánk. Természetesen nem jelenthetjük ki, hogy mindenki akár legyen ő előadó, vagy a közönség tagja, hogy minden személy fogyaszt kenderszármazékokat. Ma Magyarországon még nem végeztek kutatást, arra nézve, hogy az e zenét kedvelőknek milyen kannabisz – fogyasztási szokásaik vannak. Megfigyelésekből és interjúkból, valamint a forráselemzésekből (úgy, mint szövegelemzés, bibliográfia áttekintése) azonban következhetünk a szubkultúrában résztvevők nagyfokú érintettségéről. Eddig egyetlen olyan szórakozóhelyről (fesztiválról) kaptam információt, ahol jelen voltak kortárs és professzionális segítők is kannabisz – prevenciós információkkal. (Támasz Alapítvány – Batta Dem Fesztivál 2007)
Az első kannabisz – prevenciós írások egyébként - még a későbbi Hanf magazint megelőzve - a 2000 – es évben láttak napvilágot a Dread Slukk internetes reggae webzine oldalain.  
Az Európán kívüli (USA, Anglia) reggae / dancehall esetén számolhatunk bizonyos negatív attitűdökkel pl.: homofóbia. A kontinensen nagyobb tolerancia figyelhető meg, sok helyütt a massive egyszerűen lehurrogja az ún. „batty bwoy” nótákat. Jamaikában az 1990 – es években kezdett emelkedni az e fajta nóták térnyerése, amelynek okai a jamaikai (és egyben az afro – közösségek) patriarchialis berendezkedésében is kereshetünk. Feltételezhetően azonban ennek is volt egy egyszerű divatkövetési magyarázata is. Annak idején Buju Banton elénekelte mára hírhedté vált nótáját, amely óriási siker lett, ezt látva a többi előadó is megpróbálta megénekelni a témát. (természetesen a siker pénzt is jelentett) Az ún. modern roots és conscious ragga megjelenésével (1990 – es évek közepe) nem kedvezett ebből a szempontból, és sajnálatosan szövegeikben már nem csak egyszerű homofóbiáról volt szó, hanem ennek sokszor vallásos köntösbe való beburkolásáról, bibliai hivatkozásokkal igyekeztek magyarázni. Ezzel párhuzamban észrevehető, hogy az európai piacra való betöréssel (ahol a társadalom tagjai sokkal inkább elfogadóak a mássággal szemben) a hasonló tartalmú szövegek száma csökkenőben vannak. Elméletem szerint az előadóknak nyitni kell Európa felé (is), mivel egyre inkább csökken az afro – származású potenciális vevőkör (piac túltelített). Ezzel egy időben természetesen egyfajta globalizációs „trendnek” megfelelően a dalok szövegvilágát is részben átértelmezik az előadók, hogy azok eladhatóak legyenek a jamaikai közösségen kívül is. (pl.: „Don’t Haffi Dread To Be Rasta…” – Morgan Heritage,1998) Először erről a problémáról 2006 nyarán a Sziget fesztivál alkalmával, a pécsi Amnesty International önkéntesei szerveztek a magyar reggae színtér prominens képviselőivel kerekasztal-beszélgetést.
Másrészről ugyanezen információs bázisok segítségével megállapíthatjuk, hogy pozitív elemek jellemzik a szubkultúrát, ezek között említhetjük a szolidaritás vállalását a társadalom kirekesztett csoportjai iránt (pl.: hajléktalanok), ugyanitt kell beszélni a társadalomkritikai mondanivalót is tartalmazó szövegekről.

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat